Cikkek

Cikkek

Nőgyógyászati műtétek utáni sebkezelés

A bőr testünk első, legkülső védelmi vonala a sebész, így a szülész-nőgyógyász orvos számára is különös jelentőséggel bír. A bőr varratsora és a kialakult heg az, amelyet a páciens lát és gyakran ez alapján történik az orvos munkájának megítélése is, még akkor is ha a betegség érdemi gyógyítása, eltávolítása, kimetszése a mélyben történik. A bőr sebszélének zárása általában az akár több órás, kimerítő operáció utolsó lépése mégis különös figyelmet, gondosságot szentelünk neki.

A leggyakoribb szülészeti hasműtét a császármetszés Magyarországon. Az elmúlt évtizedben körülbelül 30-35 ezer ilyen műtétet végeztek hazánkban évente. A korábban csak végső megoldásként alkalmazott műtét, az elmúlt húsz évben rutinná vált. A szülészek rengeteget tettek a sebek gyógyulásának javulása érdekében. A hasi seb iránya változott, mérete is jelentősen csökkent. Ma már elvétve találkozunk a korábbi köldöktől egészen a szeméremcsontok találkozásáig érő hosszanti vágások helyeivel. Helyette a haránt irányú metszések terjedtek el, amelyet a köznyelvben „bikini metszésnek”neveznek.. Két fontos előnye is van ennek a módszernek: egyrészt nyugodtan viselhetnek a hölgyek fürdőruhát a seb láthatatlan marad, hiszen a legtöbb fehérnemű felső szélének vonala is takarja a heget a nem kívánatos pillantások elől. A másik előnye, hogy ez a haránt irányú seb a test olyan részén, olyan irányú redőben helyezkedik el, ahol a sebszéleket nem feszíti szét jelentős erő a köldök alatti hosszmetszéssel ellentétben.

A nőgyógyászati műtétek spektrumában is paradigmaváltozás következett be. Még az 1990-es évek első felében is a méhet, függelékeket érintő műtétek döntő többsége nyitott hasműtét volt tíz centiméternél hosszabb sebekkel. Sőt a kismedencei tályogok és a nőgyógyászati daganatos műtétek is előírásszerűen, kizárólag hosszanti metszéssel ejtett vágásból kerülhettek elvégzésre, az egész hasüreg áttekintések érdekében. Az endoszkópos műtétek (méhtükrözés, hasi tükrözés) technikájának fejlődésével, elterjedésével mindez megváltozott. Ma már a nőgyógyászati betegségek többségénél, a méhen kívüli terhességek esetében közel 100 százalékban, de a kismedencei tályogok jó részénél, sőt egyes daganatos betegek ellátásánál is szinte láthatatlan 0,5-2 centiméter közötti nyílásokon keresztül zajlanak a laparoszkópos hasi műtétek. Ezek az apró behatolások is a már említett bikini vonal alatt, illetve a köldökgyűrűn keresztül kerülnek elvégzésre.

A hasfal bőrének sebgyógyulását a seb elhelyezkedésén kívül is számos tényező befolyásolja. Ezek lehetnek sebésziek. Ilyenek a sebszélek szimmetrikus egyeztetése az identikus pontokon, megfelelő öltési és csomózási technikával. A szövetekkel való óvatos bánásmód, a trauma kerülése szintén segíti a folyamatot és minősíti a műtétet végző operatőrt. Az aszepszis-antiszepszis elveinek betartása, a modern fertőtlenítő szerek használata és a műtét kapcsán alkalmazott antibiotikum kezelés rutinszerű alkalmazása jótékony hatású. Fel nem szívódó varróanyag, idegentest bennhagyása a sebben azonban ellentétes hatással jár. A betegséggel járó következmények szintén ronthatják a regenerálódás esélyét. A szervezet fehérjehiányának kialakulása például sebváladék képződése folytán jöhet létre. A kollagén- és az elasztikus rostok képződéséhez is szükséges aminosavak hiánya alakulhat ki. Fertőzés, szepszis során számos olyan gyulladásos mediátor, anyag képződik, mely akadályozza a hegképződés folyamatát. A beteg alkata, genetikai sajátosságai szintén meghatározzák a sebgyógyulás folyamatát. Egyesek minden sebe a sarjszövet jóindulatú burjánzásával, úgynevezett keloiddal gyógyul. Az immunrendszer veleszületett gyengesége elhúzódó sebgyógyuláshoz vezethetnek bármely életkorban.

A nők bőrének szerkezete különleges. Főleg a hasfalnak és a szeméremnyílás környékének kell alkalmazkodnia a bőr nagymértékű megnyúlásához, amit a várandósság és a szülés folyamata jelent.
Ez a feltétele, hogy ne okozzanak komoly gondot a várandósság alatti testi változások. Ezért a női kötőszövet rostjai jóval lazábbak, a férfiakéhoz képest, illetve párhuzamosan futnak egymás mellett. Ez biztosítja azt is, hogy a női szervezet több energiatartalékot halmozhasson fel a bőr mélyebb rétegeiben zsírszövet formájában. Ha a várandós nem jut megfelelő táplálékhoz, a zsírtartalékoknak köszönhetően a magzat fejlődése még nem áll meg. A hozzáférhető zsírtartalékok elsődleges raktárai a comb, a csípő és a fenék kötőszövetei.

A kötőszövetekben a sejtek közötti tér, az extracelluláris mátrix molekulái, így a hialuronsav is természetes formában jelen van a szervezetünkben. A hialuronsav egy poliszacharid molekula, s legmeghatározóbb tulajdonsága, a nagyfokú vízmegkötő képessége. Egyes sebkezelő gélek tartalmazzák ezt a hatóanyagot. Ezek a készítmények a kérdéses helyen a bőr felső rétegében képesek hatni, és a sebgyógyulást segíteni. Szintén fontos a hegszövet képződésekor a kötőszövet kollagén rostjainak előállításában résztvevő fibroblasztok működése. A rostok képződését enzimek végzik. Az enzimek fehérjéből (apoenzim) és más nyomelemekből, fémionokból (kofaktor) állnak. Ilyen kofaktor a cink is. A cinkhiány a sebgyógyulás zavarának egyik ismert oka. A cinket tartalmazó külsődleges készítmények a friss sebek, műtéti hegek gyógyulásában nyújtanak segítséget. A kötés levétele és a varratszedés utáni első két hétben naponta kétszer-háromszor, a következő négy hétben naponta egyszer végzett kezelés jótékony hatásúnak bizonyult.


Dr. Szabó Gábor
Szülész-nőgyógyász
SOTE - I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!